Nagyon megörültem az értesítésnek, hogy az általános iskolában 50 éve végzettek találkozóját szervezik.
A találkozás és a rácsodálkozás örömével köszöntöttük egymást az impozáns Művelődési Házban júl. 26-án.
A 36-os osztályból 20-an tudtunk eljönni, a többség a házastársával érkezett. 10-en már megelőztek minket az örök hazába költözésükkel. Sírjuknál és Szigeti tanítóúr sírjánál megrendülten álltunk és helyeztük el virágainkat emlékezve Rájuk.
Az osztályfőnököt Vinkler Józsefné Matisz Mária helyettesítette. Figyelmesen hallgatva egymás életútja fontosabb történéseit, örömmel töltött el, hogy mindnyájan lehetőségeink szerint tisztes, becsületes, küzdelmes életpályát futottunk be. Megítélésem szerint köszönhető volt ez eleinktől, szüleinktől kapott példának, keresztény hitünknek. Mindnyájunk szeme felcsillant az unokák emlegetésére, fényképeik nézegetésére.
A finom és bőséges ebéd után megnéztük a szépen felújított, otthonosan berendezett iskolánkat, emlegetve a hajdani olajos padlót, füstölgő vaskályhát, a zsúfolt, osztatlan (1-3. oszt.) általános iskolai kezdést és a csínytevéseket. Közös fénykép is készült.
A templomban mindnyájunknak volt miért hálát adni, utódainkra gondolva volt miért esdekelni. Meghatóan és egységesen csengett a Te vagy földi éltünk vezércsillaga…. és a Boldog Asszony anyánk…. Rövid imában az elhunytjainkról is megemlékeztünk.
A tájházban ráismertünk gyermekkorunk emlékeire, használati tárgyaira. Örültünk, hogy így együtt megőrződtek.
A délután a szervező helybeli osztálytársak jóvoltából finom sütemény és bor melletti beszélgetéssel telt. Megállapítottuk, hogy hatalmas a változás, csak örülhetünk Hercegkút szépülésének. Együtt énekeltük mind a két hercegkúti dalt: az egyik az elszármazottak visszavárásáról, a másik az itteniek szülőföld szeretetéről.
Felejthetetlen élmény volt. Köszönjük a szervezőknek.
A résztvevők nevében: Feczkó Sándorné Götz Mária
