„Szent Mártonnak ünnepén,
égő lámpást viszek én.
Világítson mindig nekünk,
ahol járunk, hová megyünk.
Pogány volt ő, katona,
úgy lett Isten bajnoka.
Kettégáta díszes köpenyét,
betakarta koldus testét.
Osszuk szét a köpenyét,
öröksége a miénk.
Pannon földnek drága fia,
segíts minket, vígy a jóra!
Ez a kis versike pontos summázata Szent Márton legendájának, és egyben üzenet is az egymás iránti szeretetről. Óvodánkban régi hagyománya van a Márton-napi lámpás- felvonulásnak.
A témahét során:
– a gyerekek megismerkedtek Szent Márton életével
– Szent Márton és a koldus legendáját többször eldramatizálták
– énekekkel, versekkel, mesékkel készülődtünk az ünnepre
– mozgásos átfutó játékot játszottunk
– libafejdíszeket és almából, papírból libákat készítettünk
– munkaestet szerveztünk, a szülők segítségével elkészítettük a lampionokat
– feldíszítettük a csoportszobákat, ablakdíszeket ragasztottunk fel.
A gyerekek izgatottan várták a lámpás felvonulást.
Az idén az iskolásokkal, szülőkkel együtt énekelve indultunk a falu fő utcáján az alvég felé.
Lampionos dalainkat tangóharmónikás kíséret tette szebbé, egységesebbé, melyet ezúton is köszönünk J.Antalnak, és B.Balázsnak!
Útközben sokan megkínálták a gyerekeket édességgel, süteménnyel.
A lámpásfelvonulás nagyon jó hangulatú volt, a gyerekek később is örömmel emlékeznek vissza erre az estére, a fényekre, a varázslatosságra. Ha tehetik, kisebb testvéreikkel visszajárnak következő években is.”
