December 6.- Mikulás napja, a szokások egy kis-ázsiai városban élt Miklós nevű püspök jó cselekedeteire vezethetők vissza. A legenda szerint a püspök igen gazdag, jószívű ember volt, egyszerűen, szerényen élt. Megsajnálta a szegényeket, éjjelente elindult, és a rászorultak ablakába pénzt, ajándékokat tett. Innen ered és indult el a Miklós-napi ajándékozás hagyománya szerte a világon.
Sajnos nem hóval és szánkóval, de eljött hozzánk is a Mikulás a gyerekek nagy örömére. Miután elénekeltük a „Hull a pelyhes fehér hó…” kezdetű dalt, megjelent az ajtóban a várva-várt vendég, akit a kis elsősök különösen nagy izgalommal várták, hiszen ők most először találkoztak itt az iskolában a „nagyszakállúval”.
Az idén is készültünk egy kis műsorral, sőt a kisebbek még egy-egy rajzot is készítettek. A dalok, versek és zenei produkciók után a Mikulás osztályonként kiszólította a tanulókat, hogy megajándékozza őket. A kicsik még félve nyúltak a csomag után, de a nagyobbak már bátran néztek a Télapó szemébe.
Miután mindenki megkapta a csomagot, a Mikulás elbúcsúzott, hiszen még nagyon sok gyerek várta, de megígérte, hogy jövőre is ellátogat hozzánk. Köszönjük szépen, kedves Mikulás!
/2008.12.06./
