A farsang vízkeresztkor (január 6.) kezdődő és a változó időpontú hamvazószerdáig tartó, évszázadok óta évente megismétlődő ünnepsorozat, nagyon gazdag szokáshagyománnyal. Megelőzi a karácsonyi ünnepkör, és követi a húsvéti ünnepkör, pontosabban annak kezdete, a húsvétot megelőző 40 napos böjt. A hagyományok szerint ez az önfeledt mulatozás, dús lakomák időszaka, amikor búcsúzunk a téltől és köszöntjük a tavaszt.
A tél és tavasz küzdelmét szimbolizáló, eredetileg pogány ünnepséget, a keresztény egyház is elfogadta, és keresztény elemekkel ruházta fel. Bár a farsang hazája Olaszország, Magyarországon a német fasching szót vettünk át a karnevál helyett ezen időszak, és a hozzátartozó hagyományok megnevezésére. A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. Hagyományosan ilyenkor tartották régen az esküvőket is.
A farsangot minden évben jelmezes felvonulással a Művelődési Házban ünnepeljük meg az iskolás gyerekekkel, ebben az évben azonban a felújítási munkák miatt az iskola tornatermében rendeztük meg a mulatságot – sajnos így a szülők nem tudtak részt venni rajta.
Ennek ellenére a jelmezek most is nagyon színvonalasak, ötletesek voltak. A farsangot egy vidám táncház nyitotta meg, ami után a gyerekek változatos figurákat vonultak fel, volt közöttük meseszereplő, indián, pókember, csontváz és tündér is. A sort a negyedikesek jelenete zárta, ők egy királyi udvart mutattak be, királlyal, királynővel, hercegnőkkel, udvari bolonddal, szakáccsal, jósnővel, hoppmesterrel. A felvonulást követték a játékos vetélkedők: lufi fújás, székfoglaló, táncverseny.
A délutánt a gyerekek vidáman, önfeledten szórakozva töltötték el, reméljük a következő évben már újra tágabb keretek között, a megszépült Művelődési Házban tudunk majd farsangolni.
