Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Néprajzi Intézetének elsőéves hallgatói egyhetes terepgyakorlaton vettek részt Hercegkúton 2014. július 6 és 12. között.
Az Intézet oktatási programjának része, hogy a hallgatók egy faluban terepen is kipróbálják az elméletben már megismert gyűjtési módszereket, és gyakorolják a megfigyelést, az interjúkészítés és a helyszíni adatgyűjtést.
Előzményként májusban a Néprajzi Intézet egy négynapos Zemplén megyei szakmai kirándulást szervezett, amire a hallgatók a megadott szakirodalmak segítségével felkészültek. Mivel a kirándulás programjában Hercegkút is szerepelt, megkerestük Rák József polgármestert, aki rendelkezésünkre bocsátotta a településről eddig megjelent könyveket. Májusi találkozásunkkor elmondta, szívesen látna minket egy hosszabb terepgyakorlaton is. Elfogadtuk az invitálást, és 14 diákkal beköltöztünk Hercegkútra egy hétre. Előzőleg minden hallgató elolvasta nemcsak a Hercegkútról szóló szakirodalmakat, hanem egy-egy néprajzi témakörből is felkészült.
A tapasztalatszerzés és az ismerkedés szempontjából nagyon jól kezdődött a hét, ugyanis június 5-én, vasárnap reggel, megérkezésünk után csatlakoztunk a Makkoshotykára induló búcsúsmenethez. Átgyalogolva a szomszédos településre, részt vettünk az ünnepi szentmisén és a szíves kínáláson, majd visszagyalogoltunk Hercegkútra. Délután Naár János helytörténész végigjárta velünk az egész falut, felvitt minket a kálváriára és a pincesorokra, és közben rendkívül fontos áttekintést adott nekünk települése történeti, néprajzi és szociológiai helyzetéről. Más megközelítésből mutatta be nekünk a települést Stumpf Enikő jegyzőasszony, majd Rák József polgármester adott nagyon fontos információkat a jelen helyzetről és községfejlesztési tervekről, beruházásokról. A hitéletről, az egyház és a hercegkútiak viszonyáról, a templomról Polyák József esperestől kaptunk nagyon szép adalékokat.
A hét az ismerkedéssel, a személyes kapcsolatfelvétellel és a néprajzi gyűjtőmunkával telt. Hallgatóink a hercegkúti gazdasági, megélhetési stratégiákról, a szomszédsági viszonyokról, a rokonságról, a fogadott ünnepekről, a vegyesházasságokról, a karácsonyi kántálásokról, a temetkezési szokásokról, a táplálkozási kultúráról, a tánckörről és a település külső kapcsolatairól gyűjtöttek információkat és dokumentumokat. Egy felsőbb éves diákunk filmre vett életinterjúkat olyan idős emberekkel, akik megjárták a málenykij robotot. Intézetünk egy doktorandusza, Muskovits Andrea a Buda-vidéki svábok szőlőkultúráját feldolgozva, most a hercegkúti pincesorok történeti, néprajzi kérdéseihez gyűjtött emlékeket és dokumentációkat.
Egy hét nagyon kevés egy település, ráadásul egy sváb, igen erős identitással és öntudattal rendelkező, bizonyos szempontból még ma is zárt közösség megismeréséhez, de nagyon fontos benyomásokat, alapismeretek és kapcsolatokat szerezhettünk ahhoz, hogy a későbbiekben ezt elmélyítsük. Több hallgatónk szeretne visszajönni ide, és a gyűjtőmunkát folytatni.
Köszönjük Rák József polgármester úrnak és Naár Jánosnak a sok szervezési és szakmai segítséget, és köszönjük Hercegkút minden lakójának a szívességet és türelmet, hogy bizalommal és segítőkészséggel fordultak felénk, kinyitották számunkra házaikat, segítették munkánkat, és időt szakítottak reánk. Mindig volt valaki, aki kinyitotta az ajtót, aki leült velünk beszélgetni, aki megmutatta a családi fotóit, levelezéseit, aki elkísért bennünket a szőlőbe, Braun Bálint pedig végigvezetett minket a szövetkezeti pince járataiban.
Az ELTE néprajz szakos hallgatói november végéig egy dolgozatban számolnak be a hercegkúti terepgyakorlatuk eredményeiből. Ezekkel a dolgozatokkal is megköszönjük Önöknek a segítségüket és együttműködésüket.
